Külön kerül az egeké, s örökre a világvégi esett földeké,
s megint külön a kutyaólak csöndje.
A levegőben menekvő madárhad.
És látni fogjuk a kelő napot,
mint tébolyult pupilla néma és
mint figyelő vadállat, oly nyugodt.
2008. január 14., hétfő
Első. Pilinszky.
Mert elhagyatnak akkor mindenek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)